Az Állattani Tanszék Története

1949-ben alakult meg az önálló Állattani tanszék. Az eltelt időszakban a tanszékvezetői feladatokat kiemelkedő kutató- és oktató munkát végző iskolateremtő tanár kollégák látták el. Kronológiai sorrendben a következők: dr. Gelei Gábor (1949–1952), dr. Lukács Dezső (1952–1958), dr. Bende Sándor (1958–1972), Dr. Vajon Imre (1972–1991) és dr. Andrikovics Sándor (1992–2008). A tanszék kutatási területe a tanszék működése során fokozatosan bővült. Jelentősnek tekinthető: dr. Gelei Gábornak a csillós egysejtűekre kiterjedő kutatása. Közegészségügyi szempontból is figyelemre méltóak voltak dr. Lukács Dezső parazitológiai vizsgálatai. dr. Bende Sándor a halak, dr. Vajon Imre pedig a lepkék idegrendszerének kutatása során ért el figyelemre méltó eredményeket. 1992-ben dr. Andrikovics Sándor irányítása alatt hidrobiológiai jellegű kutatásokkal bővült a tanszék profilja. Ezen a területen említést érdemelnek: dr. Andrikovics Sándor álkérész, kérész és vízimadár, dr. Kiss Ottó tegzes kutatási eredményei, illetve dr. Regős János és dr. Milinki Éva vizek gerinctelen- és gerinces életközösségeit érintő nehézfém-szennyezéseket elemző vizsgálatai. A hidrobiológiai kutatások eredményei hazai és nemzetközi vonatkozásban is ismertté – és elismertté – tették az itt folyó munkát, 2006-ban az állattani tanszék szervezte meg a 5th Conference Working Group Aquatic Birds of SIL (Limnology and Waterbirds) nemzetközi konferenciát.
A sokirányú kutatás mellett, az oktatás tartalmi bővítésére és korszerűsítésére is sor került az elmúlt évtizedekben. Folyamatosan bővült a választható tantárgyak sora. Dr. Regős János nevéhez fűződik a tengerökológia tantárgy bevezetése, amely az EKF állattani tanszékén az elsők között épült be a felsőoktatás főiskolai tantervébe. A választható tárgyak közül: a hidrobiológia, biogeográfia, immunológia, bioetika, ökotoxikológia, bioinformatika külön is említést érdemel.


< Vissza